Hírek

Elkészült a GfK 2010-es felmérése az online fogyasztói szokásokról.

Letöltés itt (pdf)

Új Artisjus Vezetőségi tag: Spiró György

2010. június 28.

A közelmúltban elhunyt Békés Pál író helyére az Artisjus Egyesület rendkívüli választmányi ülésén ma új vezetőségi tagot választott, Spiró György személyében. Spiró György Kossuth-díjas író 1946. április 4-én született, Budapesten, korunk egyik legismertebb és legtermékenyebb irodalmi alkotója.

Az Artisjus Vezetősége 10 tagból áll, közülük 4 könnyűzeneszerző vagy szövegíró, 4 komolyzeneszerző, 1 zeneműkiadó és 1 író. Az Egyesület Vezetősége 2010. június 28-ától:

1. Bródy János (könnyűzene, elnök)
2. Bolyki Balázs (könnyűzene)
3. Malek Miklós (könnyűzene)
4. Wolf Péter (könnyűzene)
5. Hollós Máté (komolyzene)
6. Madarász Iván (komolyzene)
7. Sugár Miklós (komolyzene)
8. Tihanyi László (komolyzene)
9. Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. - képviseli Boronkay Antal (zeneműkiadó)
10. Spiró György (irodalom)

Razziák vagy közös jövő?

Digitális Tartalom Stratégiát sürget az Artisjus Egyesület

2010. június 17.

2010. június 16-án a magyar Rendőrség Európa mindeddig legnagyobb, 500 terrabájtnyi adatot érintő szerverlefoglalását hajtotta végre. Az ügyben az ASVA és a ProArt tett feljelentést. Az érintett szerverek a gyanú szerint mind tömegesen vettek részt jogsértő zenei, filmes és szoftver tartalmak közönséghez juttatásában.

http://www.police.hu/friss/BRF-20100617_m2.html

Az Artisjus szerint ez a lefoglalás újabb figyelmeztető jel arra, hogy tömeges igény van az interneten kulturális tartalmakra.

Tóth Szabolcs, a Sugarloaf zenekar zeneszerzője, az Artisjus szerzői véleményező bizottságának tagja elmondta: „A magyar zeneszerzők és szövegírók számára nem a tömeges lefoglalások jelentik a jövőt. Azt szeretnénk, hogy ha már a CD lemez, mint fizikai hanghordozó kiment a divatból és helyét az online fórumok vették át, akkor ez is olyan formában kerüljön a zenehallgató nagyközönség elé, olyan köntösben, minőségben, ahogy az a bakelit vagy akár a CD lemezeknél megvolt, nem pedig rossz minőségű, susogós MP3akon. Az a célunk, hogy legális forrásokból lehessen a zenét élvezni. Mi, a zenék alkotói képesek vagyunk arra, hogy ésszerű áron kínáljuk jogainkat bármely szolgáltatónak.”

Amint Kovács Ákos zeneszerző, az Artisjus tagja egy portálnak elmondta: „Lassan felnő egy generáció, amelyik el se tudja képzelni, hogy a dal nem a réten terem, hanem sok ember odaadó munkájaként jön létre, és ára van. A mobilszolgáltatónak fizet, a net pénzbe kerül, csak épp a tartalom legyen ingyen. Ma ez a bizarr realitás.”

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/romokban_a__hazai_cd-_es_dvd-kiadas/2163533

A zeneszerzők-szövegírók az Artisjus útján előfizetőnként mindössze havi 200 Ft jogdíjat kérnek a korlátlan zenehallgatást szabad kiválasztással nyújtó szolgáltatóktól. Ez azt jelenti, hogy az emberek a több ezer forintos havi internetszámláik fölött minimális többletdíjért már jogszerűen és szabadon élvezhetnék a teljes zenei világrepertoárt.

„Az ilyen szolgáltatások azonban nem tudnak megerősödni, mert a keresletet elszívják a jogsértő fájlcserélő hálózatok. És tegyük hozzá halkan, amíg ezekhez a tartalmakhoz ingyen hozzá lehet jutni és a morál nem igazán változik, addig nehéz elfogadtatni az emberekkel, hogy miért jobb az eredeti, a legális. Emellett a nemzetközi médiavállalatok is nehézkesen biztosítják saját jogaikat magyar jogszerű szolgáltatásokhoz.” – mondja Tóth Szabi. – „Ezért kérjük a kulturális kormányzatot, hogy a francia, angol és spanyol példákhoz hasonlóan mielőbb kezdje meg egy Digitális Tartalom Stratégia kidolgozását. Az Artisjus ehhez minden segítséget megad.”

 Tagsági limitek változása
2010. június 2.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 33 tagú Választmányának döntése alapján 2010. május 19-ét követően az egyesületi tagsághoz kötődő új limit komolyzeneszerzők esetében évi 60.000,- Ft, könnyűzeneszerzők és zeneszövegírók esetében évi 120.000,- Ft, írók esetében évi 20.000,-Ft. Az egyesületi tagságot az a szerző igényelheti, aki a jelentkezését megelőző évben ezt meghaladó bruttó jogdíjösszegben részesült az Artisjustól.

Elhunyt Békés Pál író, az Artisjus Egyesület vezetőségi tagja
2010. május 28.

Fájdalommal tudatjuk, hogy 2010. május 28-án, hosszú betegség után elhunyt Békés Pál író. 2007 óta volt az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezetőségi tagja az irodalmi tagsági osztály képviseletében. Nyugodjék békében. 

Megtörtént a 2010. májusi "nagyfelosztás"!
2010. május 14.

A mai napon megtörtént a 2009. évi gépzenei, rádiós és televíziós jogdíjak kifizetése. Lezajlott továbbá a 2009. második félévben beszedett élőzenei jogdíjak kifizetése. A pontos adatok a SZIR-ben május 15. (szombat) reggel 07.00 órától láthatók. A papíralapú szerzői értesítők nyomtatása a kifizetéskor elkezdődött, postázásuk május 17-én (hétfő) történik.

Felosztással érintett belföldi szerzők száma:    7.552 fő (+13,36%)
Összes feldolgozott mű száma:                      139.413 db (+23,5%)
Feldolgozott szórakoztató koncertek száma:    7.347 db (+23%)

A tavalyi összegnél magasabb jogdíjban részesülő belföldi szerzők aránya:       53,62%
A tavalyi összegnél alacsonyabb jogdíjban részesülő belföldi szerzők aránya:    46,38%

Stratégiai és Kommunikációs Igazgató az ARTISJUS-nál

2010. május 1.

A mai napon új poszt jön létre az ARTISJUS-nál: megkezdi munkáját Stratégiai és Kommunikációs Igazgatóként dr. Tóth Péter Benjamin. Ezzel egy időben a Jogi Főosztály vezetését dr. Kabai Eszter veszi át.

Az ARTISJUS így az eddiginél aktívabban fogja tartani a kapcsolatokat a külvilággal, a középpontba helyezve a képviselt zenei és irodalmi szerzőket. Emellett cél a belföldi, regionális és európai stratégia kialakítása és folyamatos újratervezése, hogy a szerzői érdekképviselet mindig egy lépéssel mások előtt járjon.

Az új Stratégiai és Kommunikációs Igazgató, Tóth Péter Benjamin 2000-ben végzett jogászként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, azóta a Jogvédőnél dolgozik, így jól ismeri az egyesület működését. Jelenleg a Budapesti Kommunikációs Főiskolán posztgraduális PR képzésen vesz részt.

A szerzőkért dolgozni – eddig is ez volt a hivatásom, és ez most sem változik. Így ez a váltás számomra nem szól másról, mint megtalálni azt a helyet, ahol a legjobban tudom szolgálni az alkotókat. – mondja az új igazgató.

A Jogi Főosztályt a jövőben dr. Kabai Eszter vezeti. Ő 2002-ben, az ELTE jogi karán szerzett diplomát, s jogászként 8 éve dolgozik az ARTISJUS-nál. Májustól az ő feladata a külső és belső jogi ügyek szervezése, szerződések kidolgozása, peres eljárások koordinálása. Eszter nagy tapasztalattal rendelkezik a szerzői jog, a polgári jog és eljárásjog területén, valamint jól ismeri a belföldi és európai jogalkotási folyamatot.

A szerzői jog olyan jogterület, ami sajátos szakértelmet kíván. A közös jogkezelés egyik fontos célja a kezdetektől fogva, hogy az ebben járatlan alkotók professzionális képviseletet kapjanak a jogdíjat nem fizető felhasználókkal szemben. – állítja Kabai Eszter. – Bízom benne, hogy a Jogi Főosztály továbbra is erőssé tudja tenni a szerzők jogait.

Átadták a 2010-es ARTISJUS Irodalmi és Zenei Díjakat!

2010. április 16.

A magánszféra egyik legrangosabb művészeti jutalmaként az ARTISJUS-díj az alkotót helyezi középpontba mind az irodalom, mind a zene területén. A díjátadóra 2010-ben április 16-án délután került sor az ARTISJUS-teremben.

KÖNNYŰZENE

Dr. Szinger András, az ARTISJUS Egyesület főigazgatója adta át a könnyűzenei díjat az évtizedek óta megszokott 5 kategóriában.

Az év könnyűzeneszerzője 2010-ben Erdélyi András, a Back II Black együttes gitárosa lett, akinek a Funkybiotikum c. album dalait köszönhetjük. A díjátadó Bolyki Balázs szerint ez a díj is megmutatja, hogy a sikeres előadók mögött figyelni kell a zenék alkotóira is, akikre általában kisebb figyelem jut.

Az év könnyűzenei szövegírója Hobo, aki tavalyi Circus Hungaricus c. nagyhatású lemezének szuggesztív dalszövegei miatt érdemelte ki éppen most ezt a rangos elismerést. Bródy János a díj átadásakor elmondta: „ez az album nemzedéki önvizsgálat és társadalmi helyzetjelentés egy önmagához és elveihez hűséges öreg rocker szemével, aki bohócnak álcázza magát, hogy bölcsen kimondhassa: ?a sikernek nem titka, hanem ára van?”

Az év könnyűzenei produkciója Palya Bea nevéhez fűződik. Az egyedülálló „EgyszálÉnek” c. album elbűvölte az ARTISJUS Vezetőségét. A díjazottat méltató Wolf Péter zeneszerző azt emelte ki, hogy nem lehet nem odafigyelni Beára – és ez a vitathatatlan tehetség és a napsütéses személyiség egyértelmű jele.

A könnyűzeneszerzői életműdíjat Balázs Fecó kapta, akinek 2009-ben jelent meg életművét átfogó „Best of...” lemeze. A laudáló Malek Miklós szerint Balázs Fecó neve egybeforrt a Korál együttes és a sitkei fesztivál sikerével; ő olyan zenész, akinek dalait meghallva soha nem kapcsoljuk el a rádiót.

Minden évben átadásra kerül az év magyarnóta-szerzője díj is; ezt idén a siófoki Bognár Gyula kapta.

KOMOLYZENE

2010-ben az év komolyzenei alkotása díjat az ARTISJUS Vezetősége rendhagyó módon egy három éve elhunyt zeneszerző, Pertis Jenő egy művének adta. Az „Ember voltam” c. kórusmű a Korunk Zenéje hangversenysorozatának tavaly szeptemberi Megkésett ősbemutatók estjén hangzott el. Hollós Máté zeneszerző elmondta: ez az alkotás – a szerző más műveivel együtt – ma is felfedezésszámba megy a korai utókor közönsége, kritikusi és kollegiális hallgatósága körében.

SZÉPIRODALOM

Az ARTISJUS Irodalmi Alapítvány elnöke, dr. Gönczöl Katalin egy Irodalmi Nagydíjat és három ösztöndíj jellegű Irodalmi Díjat adott át a rendezvényen. Az Alapítvány az ARTISJUS által beszedett irodalmi jogdíjak szerzők által felajánlott 10%-ából nyújt jutalmakat.

2010 Irodalmi Nagydíjasa: Balla Zsófia költőnő, aki „A nyár barlangja” c. kötetével érdemelte ki a Kuratórium döntését. Ahogy a díjazottat méltató Ferencz Győző elmondta: Balla Zsófia legfőbb törekvése, hogy visszaadja a szavak megtépázott méltóságát, új kötetében poétikailag is izgalmas újításokat hozott.

Az Irodalmi Díjasok:

-          Krusovszky Dénes költő, „Elromlani milyen” c. verseskötetéért;

-          Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, „A továbbélő Móricz” c. tanulmányáért;

-          Tóth Krisztina költőnő, „Magas labda” c. verseskötetéért.

További információk a www.artisjus.hu/dij oldalon találhatók.

Állami kitüntetések az Artisjus tagjainak
2010. március 16.

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több olyan zenei és irodalmi szerző kapott állami díjat, kitüntetést, akik az Artisjus tagjai vagy jogkezelésre megbízói. Ebből a 8.500 fős alkotó közösségből 2010-ben harmincketten részesültek magas állami kitüntetésben.

A szerzők közössége mindannyiuknak szívből gratulál, és további alkotó tevékenységükhöz jó egészséget kíván. Emellett természetesen gratulálunk minden díjazottnak, akik zenei és irodalmi kultúrához köthető tevékenységükkel mozdították elő Magyarország sikerét.

Kossuth-díj:

 Széchenyi-díj:

 Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt a csillaggal, polgári tagozata

 Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozata

 Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje

 Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt

 Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt

 Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt

 Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, polgári tagozat

 Erkel Ferenc-díj

 József Attila-díj

 Liszt Ferenc-díj

 Nádasdy Kálmán-díj

 Szabolcsi Bence-díj

Márciusi Ifjak-díj

 Magyar Köztársaság Érdemes Művésze Díj

 Magyar Köztársaság Babérkoszorúja Díj

 Megújult a szerzők online jogdíjkövető szolgáltatása, a SZIR
2010. március 1.

A Szerzői Online Információs Rendszer (SZIR) tesztváltozata 2007 novemberében indult útnak. A kezdeti próbák és szerzői egyeztetések nyomán 2010. március 1-jén elindítjuk a SZIR teljesen megújított változatát. Ez internetes banki felülethez hasonló részletességgel teszi nyomon követhetővé az Artisjus munkáját és a jogdíjak alakulását a szerzőknek.

További részletek itt.

Az Artisjus támogatja a szerzőijog-kezelés európai harmonizációját

Az Artisjus - a német, osztrák, skandináv jogkezelőkkel együttes felhívásában - a szerzői jogok közös kezelésének európai szintű harmonizációját kezdeményezte. Az elképzelés szerint az európai jogkezelőkre vonatkozó szabályoknak közeledniük kell egymáshoz, hogy valóban egységes piac alakulhasson ki, amelyben valamennyi szereplő azonos eséllyel vehet részt.

Hogy a kezdeményezésben Európa legnagyobb jogkezelője - a német GEMA - mellett az Artisjushoz hasonló kisebb társaságok is részt vesznek, azt a közös véleményt támasztja alá, hogy Európa a kulturális sokszínűség hazája, s ennek a követelménynek a jogok kezelésében is érvényre kell jutnia.

A szerzői jogok kezelésében, különösen a zeneművek esetében, a szerzői közös jogkezelő szervezetek igen fontos üzleti, kulturális és szociális szerepet töltenek be. A közös jogkezelés intézménye mind a szerzők, mind a felhasználók számára hasznos.

A jelenlegi EU szabályok azonban nem határozzák meg a közös jogkezelés európai követelményeit. Emiatt a jogszabályi és működési környezet a tagállamokban eltérően alakul, ami mindkét csoport számára nehézséget okoz. Egységes európai jogi alap nélkül igen nehéz lenne egységes áru- és szolgáltatás-piacot létrehozni a szerzői jogok területén.

A nyilatkozat aláírói:
Dr. Gernot Graninger, CEO, AKM, Ausztria,
Dr. Szinger András, főigazgató, Artisjus, Magyarország,
Ursula Sedlazcek, CEO, AUME, Ausztria,
Martin Gormsen, ügyvezető igazgató helyettes, KODA, Dánia
Eirikur Tomasson, ügyvezető igazgató, STEF, Izland,
Kenth Muldin, CEO, STIM, Svédország,
Cato Strom, ügyvezető igazgató, TONO, Norvégia
Dr. Harald Heker, CEO, GEMA, Németország

Tájékoztató az iskolai szalagavatók szerzői jogdíjáról
(az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda közleménye)

Egy sajtóhír nyomán kapott szélesebb nyilvánosságot az a tény, hogy az iskolai szalagavatók után – mint minden más nyilvános zenei rendezvény esetében – a szerzőknek jogdíj jár, melyet az Artisjus érvényesít.

Mióta kell jogdíjat fizetni az iskolai szalagavatókat követő táncmulatság után?
1884-ben született meg az első szerzői jogi törvény, és 1907-ben jött létre az Artisjus jogelődje. Azóta ezen a területen folyamatos a jogdíjbeszedés.

Miért kell jogdíjat fizetni?
A szerzői jogi törvény szerint a szerzők műveik nyilvános felhasználásaiból, az ezekből származó jogdíjakból élnek. A szerzők azért az Artisjus útján lépnek föl, hogy egy kézből, könnyebben és hatékonyabban lehessen végezni a jogosítást, jogdíjszedést.

Minden iskolai zenefelhasználás jogdíjköteles?
Nem, a törvény szerint a tanterv részét képező előadások (pl. tanórai zenehallgatás, szakkörök) nem jogdíjkötelesek. A szalagavatók csak akkor, ha – az iskolai ünnepélyt követően – zenés-táncos rendezvény is történik. A szalagavató bál tipikusan nem karitatív esemény: a szervező, a terem tulajdonosa, a zenekar és a büfés is kap juttatást, ezért a szerzőknek is jár a jogdíj.

Milyen összeget jelent egy zenés, táncos szalagavató rendezvény jogdíja?
Az esetek kb. 90%-ában az iskola belépődíjat szed, ennek az áfa nélküli összegének 8%-a a szerzői jogdíj. Egy 500 Ft-os belépőből tehát 32 Ft a szerzői jogdíj.

Amennyiben a szalagavató belépődíj nélküli rendezvény, a résztvevők számától függő átalánydíj fizetendő. Ez az összeg méltányosan tükrözi vissza azt a tényt, hogy a rendezvény a zeneszerzők, szövegírók munkája nélkül nem is jöhetne létre. A szerzői jogdíj összege tehát eltörpül a szalagavató bálok külső helyszínének akár többmilliós bérleti díja mellett.

A szerzők valóban megkapják jogdíjukat?
Igen, az Artisjus beszedést és felosztást lehetővé tevő, az érdekelt szerzők által meghatározott mértékű kezelési költsége és az SZJA-előleg levonása után. Belföldi szerzőknek közvetlenül, külföldieknek hasonló jogkezelő szervezetek útján történik a kifizetés.
- Élőzenés felhasználásnál minden egyes elhangzott dal adatait feldolgozva, „egy az egyben” történik a jogdíjkifizetés.
- Gépzenei felhasználásoknál a rádiós, televíziós, hangfelvétel-kiadási és koncert jogdíjakból képzett „kosár” adatai alapján fizetünk a szerzőknek. A felvételek előadóművészei és kiadói az EJI és a MAHASZ útján részesülnek a jogdíjból.

Milyen a jogdíjfizetési gyakorlat?
Tapasztalatunk szerint azon iskolák, akik bejelentették rendezvényüket, illetve az Artisjus felderítése alapján jogdíjfizetésre kötelezettek, a jogdíjat megfizetik. Egyetlen peres ügyünk sincs folyamatban ezen a területen.

Budapest, 2010. január 25.

Tájékoztató a 2010. évi „internetes” jogdíjak alakulásáról
(az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda közleménye)

A zeneművek internetes tartalomszolgáltatásban történő felhasználásáért a szolgáltatók által fizetett díjakat az Artisjus I10-es számú díjközleménye tartalmazza, amely az Oktatási és Kulturális Minisztérium jóváhagyását követően 2010. január 15-én jelent meg a Hivatalos Értesítő 2010/3. számában.

A korábbi években megszokottnál nagyobb médiavisszhangot kiváltott díjakkal kapcsolatban az Artisjus az alábbiakat tartja fontosnak megjegyezni.

1) A díjszabás nagy mértékben megegyezik a 2009. évben kiadott hasonló díjközleménnyel.

2) Az érdemi tartalmi változások a következők:
- az egyre népszerűbbé váló, tartós letöltést nem engedő zenei és film (streaming) szolgáltatásokra irányadó jogdíj összege 40%-al csökkent
- a videomegosztó-szolgáltatásokat 2010-ben először megkülönböztettük a többi tartalomszolgáltatástól, és ezekre lényegesen alacsonyabb díjakat határoztunk meg.

3) Továbbra is tartjuk azt a 2009-ben kialakított igen rugalmas és alacsony mértékű jogdíjkonstrukciót, amely lehetővé teszi az előfizetéses zenei tartalomszolgáltatások beindítását és gazdaságos fenntartását.

Mindkét említett módosítást a piaci szereplőkkel folytatott egyeztetések alapján, , javaslataikat megkérve, véleményüket megismerve kerültek véglegesítésrel. Ennek eredményeképpen a legjelentősebb piaci szereplők a most közzétett díjszabás szövegével egyetértettek. 

Az Artisjus a fenti intézkedésekkel próbálja elősegíteni az új, jogszerű üzleti modellek kialakulását, és lehetővé tenni, hogy a széles fogyasztói rétegek legális forrásból elérhető áron jussanak zenei tartalomhoz.

Budapest, 2010. január 18.

Sajtóvisszhang:

IT Café: Az Artisjus válaszol 2., 2010. január 21., http://itcafe.hu/cikk/az_artisjus_valaszol_2/kerdesek_1.html

IT Café: Az Artisjus válaszol, 2010. január 20., http://itcafe.hu/cikk/az_artisjus_valaszol/kerdesek_1.html

kaloz.blog.hu: Az Artisjus most egyáltalán nem rossz fiú, 2010. január 20., http://kaloz.blog.hu/2010/01/20/az_artisjus_most_egyaltalan_nem_rossz_fiu

IT Café: És Magyarországon mi lesz a fájlcserélőkkel?, 2010. január 19., http://itcafe.hu/cikk/artisjus_jogdij_internet_fajlcsere/jogdij_az_interneten.html

MR1-Kossuth Rádió: Artisjus: csökkentek a szerzői jogdíjak, 2010. január 18., http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/kultura/artisjus-csokkentek-a-szerzoi-jogdijak-.html

technet.hu: Artisjus: a letöltésért is fizetni kell, 2010. január 18.,  http://www.technet.hu/techtud/20100118/artisjus_a_letoltesert_is_fizetni_kell/

index.hu: Artisjus-jogdíjak a netes letöltésért is, 2010. január 18., http://index.hu/tech/jog/2010/01/18/artisjus-jogdijak_a_netes_letoltesert_is/

IT Café: Az Artisjus megkapja a magáét az internetes letöltésből is, 2010. január 17., http://itcafe.hu/hir/artisjus_jogdij_radio_tv_internet.html

KoncertOnline

Tisztelt Szerzőnk!

Értesítjük, hogy 2009. december 1-jével elindult az Artisjus online koncert- és műsorbejelentő szolgáltatása, a KoncertOnline. A szolgáltatás részleteiről az alábbiakban tájékoztatjuk.

A zeneszerzők és szövegírók minden koncert után az Artisjus segítségével kapják meg a jogdíjat. Ezért a szerzői jogi törvény alapján a koncertek, zenés rendezvények szervezőinek – a jogdíjfizetési kötelezettségen túl - az Artisjus felé bejelentési és műsorközlési kötelezettségük is van. Az Artisjus új szolgáltatása, a KoncertOnline segítségével a regisztrált szervezők egyszerűen kezelhető online felületen jelenthetik be a koncerteket és az elhangzott műveket. A fellépő művészek, illetve képviselőjük szintén regisztrálhat a rendszerbe, és feltöltheti az aktuálisan játszott művek listáját. Így magától a fellépőtől származó lista jut el – a szervező jóváhagyásával – az Artisjushoz.

Miért jó a szerzőknek?

A KoncertOnline segítségével az Artisjus felé a valós jogdíjfelosztást lehetővé tevő, lehető legpontosabb adatok jutnak el, várakozásaink szerint nagyobb számban, mint eddig. Így a fellépő művész a szolgáltatás segítségével maga is nyomon követheti, hogy melyik szervező teljesítette a bejelentési kötelezettségét. A szolgáltatás megfelelő használata kiváltja a műsorközlő lap helyszíni adminisztrációját: nem kell a szerzőnek a koncert előtt/után a szervezőt megkeresni, és az aláíratott adatlapot az Artisjusba eljuttatni.

A szolgáltatás használata

A szolgáltatást a fellépő művészek vagy képviselőjük (illetve koncertszervezők) használhatják. A szolgáltatás a http://koncertonline.artisjus.com oldalról érhető el, regisztrációt követően. A szolgáltatás használata ingyenes. FONTOS: bár mindent megtettünk a megfelelően széles körű szervezői tájékoztatás érdekében, kérjük, hogy Ön is hívja fel az Önnel kapcsolatba kerülő szervezők figyelmét a KoncertOnline szolgáltatásra!

Rendszerkövetelmények

- Windows Internet Explorer 7. (vagy frissebb), vagy
- Mozilla FireFox 3.5 (vagy frissebb)
A JavaScriptek futtatását a böngészőben engedélyezni kell (ehhez technikai segítséget nyújtunk a http://koncertonline.artisjus.com oldalon).

Kapcsolat

Technikai helpdesk: koncertinfo@artisjus.com

A Felosztási szabályzat 2009. évi 2. számú módosításai

Az ARTISJUS Egyesület szerzőkből és a zeneműkiadók képviselőjéből álló választott Vezetősége 2009. november 9-i ülésén, a hozzá érkezett javaslatok és észrevételek alapján a következő módosításokat hozta:

1. Gépi háttérzene szolgáltatás jogdíjai („gépzene mechanika”)

- Az éttermekben, szállodákban, üzletekben és más hasonló nyilvános helyeken gépi eszközzel szolgáltatott zene után beszedett jogdíjakat részben az eladott, illetve gyártott hanghordozók adatai alapján osztjuk fel. A jelenlegi módosulás szerint egy adott tárgyévben típusonként legfeljebb 5.000 darab eladott, illetve gyártott példányszám vehető figyelembe.
- A jogdíjakat egységes alap alkalmazásával, a darabszám mint elhangzási szám és a befizetés figyelembevételével kell felosztani.
- A valósághűbb felosztás érdekében mostantól a tárgyévi hanghordozók mellett a megelőző két év hangfelvétel példányszám adatait is szerepeltetni fogjuk, 1/2 illetve 1/4 degresszív szorzószám alkalmazásával.

Felosztási Szabályzat 20. pontja)

2. Műfaji pontértéktáblázatok
- A pontértéktáblázatok fejlécében az eddigi percalapú intervallum kategóriák másodperc alapú fejlécre módosulnak. A módosítás formai, pontosítja az eddig alkalmazott gyakorlatot. Az algoritmusokat nem befolyásolja és a felosztásokban nem eredményez változást.

(Felosztási Szabályzat 1. számú melléklete)

Tájékoztató a szórakoztató koncertek és más rendezvények jogdíjfelosztásáról

A szórakoztató koncertek és más rendezvények jogdíjainak felosztására 2007 óta évente kétszer kerül sor. A jelenlegi felosztás a 2009 első félévében beérkezett jogdíjakra vonatkozik, tehát elsősorban az ezen időszakban megtartott koncerteket foglalja magában. Emellett olyan korábbi koncertek jogdíjait is felosztottuk, amelyekre a jogdíjfizetés vagy az adatszolgáltatás elkésett, és az csak felszólításra vagy jogi fellépésre érkezett be az Artisjushoz.

A korábbi gyakorlatnak és a Felosztási Szabályzat előírásainak megfelelően azon koncertek jogdíját, amelyre felszólítások után sem sikerül elhangzási adatokat kapnunk a szervezőtől, 2010 májusában jogdíjarányosan azon szerzők között osztjuk fel, akikre vonatkozóan 2009-ból pontos adataink vannak. Így a jelenlegi felosztásban szereplő koncertek után még várható ráosztásként 2010-ben további jogdíjkifizetés. Azok a szórakoztató koncert bevételek, ahol a befolyt jogdíj meghaladja a 200.000,- Ft-ot egyedileg, azonnal felosztásra kerülnek.

GfK felmérés a magáncélú másolási szokásokról – 2009. június

Az üres kép- és hanghordozók után fizetendő díjak a magáncélú irodalmi, zene- és filmmásolásokra tekintettel kerülnek érvényesítésre. Az Artisjus évről évre felméréseket készíttet a hordozók körének bővüléséről és a változó másolási szokásokról.

A GfK szokásos, reprezentatív éves felmérése 2009 júniusában készült. A felmérés szerint a lakosság 40%-a rendelkezik másolt zenével vagy filmmel, miközben a másolatkészítés gyorsan tolódik az üres CD-k, DVD-k felől a multifunkcionális hordozók (pl. memóriakártyák és pendrive-ok), különösen a zenés mobiltelefonok irányába.

Az alábbi ábra négy év és négy hordozótípus tekintetében foglalja össze a főbb másolási szokásokat:

Az ábrára klikkelve megjelenik a nagyított kép

Átadták az ARTISJUS 2009. évi irodalmi és zenei díjait

2009. április 16-án átadták az ARTISJUS 2009. évi irodalmi és zenei díjait. A Mészáros utcai székházban ünnepélyes keretek között osztották ki az ARTISJUS díjakat két irodalmi és nyolc zenei kategóriában.

Irodalmi Díjak:

ARTISJUS Irodalmi Nagydíjjal tüntették ki Tandori Dezsőt és Tolnai Ottót.

Zenei Artisjus-díjak:

Az év könnyűzenei produkciója díjat a Magyar Dal Napja szervezői, Presser Gábor és Gerendai Károly kapták.

Pályázati felhívás

Az első magyar szerzői jogi törvény – az 1884. évi XVI. törvény – Arany László kezdeményezését követően Apáthy István előterjesztése alapján született meg. A törvény korszerű, a polgári viszonyokhoz igazodó kodifikációt valósított meg, a szellemi tulajdon napjainkig meghatározó elméleti alapjáról kiindulva.

A neves jogtudós, a pesti tudományegyetem hajdani rektora, Apáthy István (1829-1889), akinek személyében az 1870-es évek egyik legnagyobb tekintélyű kodifikátorát, a nemzetközi, a kereskedelmi és váltójog első tudományos művelőjét tisztelheti a hazai jogásztársadalom, szellemi öröksége ápolásának jegyében a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület pályázatot ír ki
APÁTHY ISTVÁN-DÍJRA

1. A pályázat feltételei:

Pályázni lehet minden olyan magyar nyelven elkészített szakdolgozattal (diplomamunkával), amely a szerzői jogot, különösen a szerzői jog aktuális kérdéseit, a gyakorlatban felmerült problémáit érinti, illetve a szerzői jognak más jogágakkal vagy társadalomtudományokkal (pl. közgazdaságtan, szociológia) való interdiszciplináris kutatása tárgyában jött létre. A pályázat további feltétele, hogy a szakdolgozatot (diplomamunkát) a 2008/2009. tanév keretében a jogász alapképzés, szakjogász képzés, illetve más posztgraduális képzés keretében nyújtsák be, és a pályázat eredményhirdetéséig nyilvános közlésre sem részben, sem teljes terjedelmében, sem más neve (vagy álnév) alatt még ne kerüljön.

2. A pályázók köre:

A pályázaton a 2008/2009. tanévben felsőfokú képzésben részt vevő egyetemi hallgatók indulhatnak.

3. A pályázati díj összege és annak elbírálása:

A pályázati díj összege bruttó 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint. A pályázatokat a kiíró szervezet által kijelölt öttagú bíráló bizottság bírálja el.  Az I. helyezett bruttó 125 000 Ft azaz százhuszonötezer forint, a II. helyezett bruttó 75 000 Ft, azaz hetvenötezer forint, a III. helyezett bruttó 50 000 Ft, azaz ötvenezer forint pénzjutalomban részesül.

A pályázat kiírója fenntartja a jogot arra, hogy a bíráló bizottság döntésének megfelelően a díjakat megosztottan ítélje oda vagy – arra érdemes pályamű hiányában – helyezettet ne hirdessen. A pályázat kiírója támogatja a díjazott pályaművek megjelentetését az "Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle" című szakfolyóiratban.

4. A pályázat célkitűzése:

A pályázatot kiíró szándéka a szerzői jog, és a szerzői joghoz kapcsolódó más jogágak, társadalomtudományok tudományos igényű művelésének elősegítésére, az e terület iránt elmélyült érdeklődést tanúsító felsőfokú képzésben részt vevő egyetemi hallgatók ösztönzésére irányul.
5. A pályázat formai követelményei:

A pályázatok a 4. pontban megjelölt feltételeken túl nem esnek semmilyen tartalmi, terjedelmi korlátozás alá. A pályaműveket három példányban kell megküldeni a pályázatot kiírók részére, mellékelve egy nyílt nevezési lapot a következő adatok feltüntetésével:

• A pályázó neve, életkora, egyetemi évfolyama, lakcíme, telefon és fax száma, valamint e-mail címe
• A pályamű címe
• A pályázó felsőoktatási intézményének a megnevezése, címe, telefon és fax száma, valamint e-mail címe
• Képzés megjelölése (alapképzés, szakjogász képzés, más posztgraduális képzés)
• A konzulens tanár/tanárok neve

6. A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. június 30.

Az eredményhirdetésről, az ünnepélyes díjátadás helyéről és időpontjáról a díjazottak külön értesítést kapnak. A pályázat végeredménye és a bíráló bizottság bírálata a pályázatot kiíró szervezet honlapján (www.mszjf.hu) is közzétételre kerül.

7. A pályázatok benyújtásának helye és címe:

Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület, 1054 Budapest, Garibaldi utca 2.

       Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület

2009. március 15-én Egyesületünk számos tagja részesült állami kitüntetésben.  Gratulálunk mindannyiuknak!

Kossuth-díjat kapott

Sári József zeneszerző

Várady  Szabolcs író, költő

A Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje kitűntetésben részesült

Kányádi Sándor író, költő

A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje csillaggal kitűntetést kapott:

Tandori Dezső író, költő

Láng István zeneszerző

A Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztjét kapta

Gyulai Gaál János zeneszerző (posztumusz)

S.Nagy István dalszövegíró

A Magyar Köztársaság kiváló művésze:

Decsényi János zeneszerző

A Magyar Köztársaság érdemes művésze:

Jávori Ferenc zeneszerző

Erkel Ferenc díjat kapott:

Károlyi Pál zeneszerző

Kovács Zoltán zeneszerző

Lerch István zeneszerző

Liszt Ferenc díjat kapott

Fekete-Kovács Kornél trombitaművész

Márciusi Ifjak Díj

Gyöngyösi Levente zeneszerző

A Felosztási szabályzat 2008. évi módosításai

        1. számú módosítás: Mechanikai üres hanghordozók felosztása

o       Az üres hanghordozói jogdíjak hanglemez értékesítésen alapuló, ún. Üres hanghordozó Mechanika felosztás módosult, bővült a figyelembe vett lemezek köre. E szerint a felosztás alapját képező lemezek közé tartoznak a külföldön jogosított, de Magyarországon értékesített hanglemezek, az ún. központi jogosítású hanghordozók is.

(Felosztási Szabályzat 85. pontja)

         2. számú módosítás: A pénzügyi területet érintő változások az általános részben

o       A felosztott jogdíj kifizetésének esedékességére vonatkozó, az áfa törvény 58.§ (1) bekezdéséből következő új rendelkezés szükségessé tette a kapcsolódó rendelkezések módosítását. Egyebekben a jogdíjak felosztását és kifizetését érintő rendelkezéseket áttekinthetőbb és logikusabb rendszerbe foglalja az elfogadott módosítás.

(Felosztási Szabályzat 1. és 15-19. pontjai)

         3. számú módosítás: Üres hanghordozó jogdíjak felosztása (Szerzői kiadás, Internet)

o       A Felosztási Szabályzat módosítása szerint kizárólag a számlával vagy nyugtával értékesített, ténylegesen piacra kerülő szerzői kiadású hanglemezek adata vehető alapul az üres hanghordozó jogdíjfelosztásban.

(Felosztási Szabályzat 85. A. pontja)

o       A 85. pont kiegészítő megjegyzése szerint az üres hanghordozói jogdíjak internet forgalmakra elkülönített összegének, az első ízben történő felosztásakor a felosztás évét megelőző két év forgalmi adatait kell figyelembe venni.

(Felosztási Szabályzat 85. pontja)

        4. számú módosítás: Több témakört érintő módosítások (Sugárzás, Egyedi koncertek, Internet algoritmus).

o       A kereskedelmi rádiók esetében is 1/3-os degresszív szorzó került bevezetésre a körzeti adók műsoraiban szereplő zeneművek jogdíjainak kalkulációjakor.

(Felosztási Szabályzat 48. pontja)

o       A műsor és a jogdíj beérkezését követően azonnal felosztásra kerülő, ún. egyedi koncertek esetében a feldolgozási limit 100.000,- Ft-ról 200.000,- Ft-ra emelkedett. A limit alatti koncertelhangzásokat illetve azok jogdíjait évente két alkalommal a szórakoztató zenei és műsoros rendezvények felosztása keretében osztjuk fel.

(Felosztási Szabályzat 29. pontja)

o       Az internet forgalmak felosztása esetében egyszerűbbé és követhetőbbé vált az algoritmus. A korábbi összetettebb, másodperc- és letöltésszámalapú felosztás helyett a jogdíjfelosztás alapja csak a letöltésszám lett. A 7 percet meghaladó zenemű a jogdíjszámítás szempontjából minden további megkezdett hét perc után újabb műnek, tehát újabb letöltésnek minősül.

(Felosztási Szabályzat 106. pontja)

        5. számú módosítás: Gépzenei jogdíjalapok módosítása

o       Az Egyesülethez befolyó gépzenei jogdíj a Felosztási Szabályzatban meghatározott arányok (%) szerint megosztásra kerül, 6 felosztási kategóriába. A módosításban 3 jogdíjalap érintett, ezek a következők:

§       Rádióműsor nyilvános előadása (27%-ról 25%-ra csökkent)

§       Szórakoztató zenei és műsoros rendezvények (2%-ról 6%-ra növekedett)

§       Hanghordozók nyilvános előadása (43%-ról 41%-ra csökkent)

(Felosztási Szabályzat 20-22. pontjai)

 Felosztások és függőszámlafeloldások ütemterve a 2009. évben

Az Artisjus Könnyűzenei Szerzői Véleményező Bizottság (SZVB) új összetétele
 
A Vezetőség 2009. január 26-i ülésén jóváhagyta, hogy a 2009-es évben az Artisjus Könnyűzenei Szerzői Véleményező Bizottság tagjai a következők:
 

Bíró Zsolt
Czutor Zoltán
Oláh Szabolcs
Som Krisztián (elnök)
Szabó András
Szabó Ágnes
Szűcs Norbert
Tóth Szabolcs
Victor Máté
SZABÓ ÁRON (új tag)
 
2008-at követően nem tudták tovább vállalni a bizottsági munkát:
Kiss Gábor
Kovács Levente
Váradi Balázs György
Vörös András
 
A Bizottság olyan konzultatív, javaslattevő szerv, amely a könnyűzenei tagság körében megfogalmazódó elképzeléseket csatornázza be a Vezetőség mindennapos munkájába.

Lezajlott az Artisjus 2008. december 10-i rendkívüli közgyülése.

CISAC Szakmai Szabályok követelményeinek való megfelelés érdekében az Artisjus Egyesület Rendkívüli közgyűlést tartott 2008. december 10-én. A Közgyűlés elfogadta a CISAC Szakmai Szabályok azon rendelkezésének megfelelő Alapszabály módosítást, amely szerint nem csak az Európai Gazdasági Térségen belüli jogosultak válhatnak az Egyesület tagjává, hanem állampolgárságra tekintet nélkül egyesületi tagok lehetnek az Európai Gazdasági Térségen kívüli szerzői jogosultak is. A Közgyűlés ugyanakkor nem fogadta el a zeneműkiadók képviseleti arányának bővülését a Választmányban, és azt az előterjesztést sem, amely a Közgyűlési Ügyrendben a választmányi és felügyelő bizottsági jelöltek előzetes jelölésének rendjét változtatta volna meg, így az előzetes jelölésre az ajánlásokat továbbra is a társadalmi szervezetek adják. A Közgyűlés döntött továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 19.§-ának a Közgyűlés időpontjában folyamatban lévő, azóta az Országgyűlés által elfogadott módosítása által szükségessé tett Alapszabály módosításról.

Magáncélú másolási szokások – felmérések jellemző adatai

A szerzői és szomszédosjogi jogosultakat megillető üres kép- és hanghordozó-díjak a magáncélú másolásokra való tekintettel kerülnek érvényesítésre.  A magáncélú másolásra alkalmas kép- és hanghordozók körének bővülését és másolási szokások tartalmát, változásait évek óta mérik a piackutató cégek.

Három egymást követő év jellemző adatai a Gfk mérése alapján:

Az ábrára klikkelve megjelenik a nagyított kép

A Gfk országos, reprezentatív mintán végzett kutatásán kívül a Free Association piackutató cég is évente végez a Sziget Fesztiválon kutatást a másolási szokásokról, amely értelemszerűen a fiatalabb korosztályok másolási szokásait méri:  

Az ábrára klikkelve megjelenik a nagyított kép

Az ábrára klikkelve megjelenik a nagyított kép

A zenefelhasználásra vonatkozó felmérési adatok a multifunkcionális mobiltelefonok előretörését jelzik:

Az ábrára klikkelve megjelenik a nagyított kép

Közlemény az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Rendkívüli Közgyűléséről azoknak a közös jogkezelésben érintett jogosultaknak a részére, akik az Egyesületnek nem tagjai és megbízást sem adtak közös jogkezelésre.

Az Egyesület Vezetősége a Rendkívüli Közgyűlést az alábbi helyre és időpontra hívta össze:

A Rendkívüli Közgyűlés helye: Bourbon Rendezvényház 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.
A Rendkívüli Közgyűlés időpontja: 2008. december 10. (szerda) du. 14 óra

A Rendkívüli Közgyűlés érdemi napirendi pontjai:

A Közgyűlési Ügyrend IV.1. pontjának módosítása a gépi eszközzel történő szavazás lehetőségének megteremtése érdekében; az Alapszabály VI.1. és VI.3. pontjainak, illetve XIII.3. pontjának módosítása a CISAC Szakmai Szabályok 9. pontja, illetve 9.c. pontja alapján; a Közgyűlési Ügyrend IV.4.1. és IV.4.2. pontjainak módosítása az Egyesület taglétszámának növekedésére és a CISAC Szakmai Szabályok 8. f) pontjára tekintettel; az Alapszabály III.2.1.1. pontjának módosítása a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 19. §-ának folyamatban lévő módosításának hatályba lépésétől függően.

A Rendkívüli Közgyűlésen a nem egyesületi tag jogosultak személyesen, tanácskozási joggal vehetnek részt, abban az esetben, ha részvételi szándékukat a Vezetőség részére, a 1016 Budapest, Mészáros u. 15-17. címre írásban 2008. december 8-ig visszaigazolják.

Az Egyesület Vezetősége tájékoztatja a nem egyesületi tag érintett jogosultakat, hogy a határozatképtelenség miatt megismétlendő Rendkívüli Közgyűlést, a fenti változatlan napirenddel és a fenti változatlan helyszínre 2008. december 10. (szerda) du. 14 óra 30 percre hívta össze.  A határozatképtelenség miatt megismételt Rendkívüli Közgyűlésen a nem egyesületi tag érintett jogosultak a fent leírt módon vehetnek részt. A Vezetőség a részvételi szándék visszaigazolását a jogosult ellenkező jelzése hiányában úgy fogja tekinteni, hogy az a határozatképtelenség miatt megismételt Rendkívüli Közgyűlésre is kiterjed.

Bródy János sk.
az Egyesület Vezetősége nevében

Jelentkezési felhívás

Iparjogvédelmi és szerzői jogi szakjogász szakra

Az ELTE Jogi Továbbképző Intézet 2009. februári kezdéssel 3 tanulmányi féléves, levelező tagozatos egyetemi szakoklevéllel  záruló posztgraduális képzést indít jogászok részére

Iparjogvédelmi és szerzői jogi szakjogász

szakirányú továbbképzési szakon.

A képzésről részletes információ az Intézet honlapján olvasható: www.eltejti.hu
Jelentkezési határidő: 2009. január 12.
További információ:
- személyesen:  1053 Budapest Egyetem tér 1-3. III. e. 303.
- telefonon: 266-2563,   318-5912
- e-mailben: eltejti@ajk.elte.hu

Várjuk jelentkezését!

ELTE Jogi Továbbképző Intézet

A „Déry Tibor Alapítvány” kuratóriuma 2008. évi díjazottjai

Az Alapítvány Déry Tibor özvegyének végrendeletén alapul, aki a magyar államra hagyta vagyonát azzal a megkötéssel, hogy azt értékesíteni, és a befolyó összegek kamataiból évente jutalmazni kell a végrendeletben maghatározott kimagasló irodalmi tevékenységeket. A jutalmak átadására idén huszonharmadik alkalommal kerül sor.

Az idei Déry díjakat egy négytagú kuratórium ítélte oda, amelynek összetétele a következő:
Réz Pál elnök,
Dr. Szinger András, az ARTISJUS Egyesület főigazgatója, mint titkár (Dr. Gyertyánfy Péter főigazgató nyugdíjba vonulására való tekintettel első ízben)
Ilia Mihály, Lator László és Závada Pál tagok

Jutalomban részesülnek:

A magyar irodalom művelésében elért kimagasló eredményeiért
elismerésben részesül:

Kiss Judit Ágnes költő
Ferdinandy György író
Géher István irodalomtörténész
Keresztesi József kritikus
Viola József író, költő

A magyar irodalmi művek idegen nyelvre fordításában elért kimagasló eredményeiért elismerésben részesül:

Renáta Deáková műfordító

A jutalmakat és okleveleket Réz Pál, a Kuratórium elnöke adja át 2008. október 17-én, 14.30 órakor az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület tárgyalójában (Budapest, I., Mészáros u. 15/17.)

Elkezdte munkáját az ARTISJUS Szerzői Ügyfélszolgálata

Az ARTISJUS tovább kívánja javítani a szerzői kapcsolatait a mindennapi ügyintézésekben és a panaszos ügykezeléseknél. Ezért 2008. október 1-től a korábbi Belföldi Jogosulti Kapcsolatok Osztálya csak a szerzői kapcsolatokra koncentrálva – információforrásait megerősítve – Szerzői Ügyfélszolgálat néven a régi helyén, a székház első emeletén

-          fogadja a szerzői adatokat és a műbejelentéseket

-          kezeli a szerzői megbízási szerződésekkel és az egyesületi tagsággal kapcsolatos  adatokat

-          rögzíti a szerzői kiadásban megjelenő hangfelvételek adatait

-          az ARTISJUS összes tevékenysége tekintetében tájékoztatja az érdeklődőket

-          fogadja a szerzői reklamációkat

-          a Jogi Főosztály közreműködésével jogi tanácsadást nyújt az ARTISJUS által képviselt jogterületeket illetően.

Elsődleges célunk, hogy szerzőink egy helyen, a lehető leggyorsabban intézhessék bejelentéseiket, kérdéseikre, reklamációikra pontos, gyors választ kapjanak.

Az Ügyfélszolgálattal kapcsolatban a 488-2666-os telefonszámon, illetve az  ugyfelszolgalat@artisjus.com e-mail címen válaszolunk kérdéseikre.

 A magyar zeneművek adatai közvetlenül elérhetővé váltak a külföldi jogvédő társaságok számára

Az elmúlt hónapokban az ARTISJUS jelentős előrelépést tett a magyar szerzők és zeneművek külföldi képviselete terén:
                                          csatlakoztunk a jogvédő társaságok
                             közös internetes dokumentációs rendszeréhez (CIS-Net). 
A rendszer 50 jogvédő társaság által képviselt több, mint 30 millió zenemű adatait tartalmazza. A közös információs rendszert  jelenleg 89 társaság használja.
A csatlakozással az ARTISJUS mintegy 40.000 magyar mű és megközelítőleg 72.000 szerző adatait tette elérhetővé a felhasználó társaságok számára.  A művek körének folyamatos bővítése mellett az ARTISJUS által képviselt repertoár jelenléte a közös adatbázisban a magyar szerzők külföldi jogdíjainak pontosabb, gyorsabb beszedését teszi lehetővé.

Dr. Gyertyánfy Péter kitüntetése

Az Artisjus 2008. június 30-án nyugállományba vonult főigazgatójának, dr. Gyertyánfy Péternek a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta.

Gyertyánfy Péter 16 évig vezette főigazgatóként előbb a Szerzői Jogvédő Hivatalt, majd az Artisjus Egyesületet. Az Artisjus az ő vezetésével vált állami hivatalból olyan magánszervezetté, amely nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan jól képviseli a zeneszerzők, írók és zeneműkiadók jogait, érdekeit.

Szívből gratulálunk a kitüntetéshez!

Új főigazgató az ARTISJUS élén

Dr. Gyertyánfy Péter, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület főigazgatója 2008. június 30-i hatállyal nyugállományba vonul.

Gyertyánfy Péter, aki előbb a Szerzői Jogvédő Hivatalnál, majd az Artisjus Egyesületnél 16 évig volt főigazgató, 29 évi Artisjus szolgálat után döntött úgy, hogy nyugállományba vonul. Az Artisjus az ő vezetésével vált állami hivatalból a sok ezer magyar zeneszerző, író és zeneműkiadó jogainak egyesületi közös jogkezelője és a mintegy nyolcvan külföldi közös jogkezelő megbízásából a zenei világrepertoár magyarországi képviselője. Fontos szerepe volt abban is, hogy az Artisjus jól alkalmazkodott a változó jogi és gazdasági körülményekhez, folyamatosan növelte a kezelt jogdíjak összegét, erősítette a magyar zenei és irodalmi alkotók támogatását, továbbá fenntartotta és növelte elismertségét a világ közös jogkezelő szervezetei között is.

Az Artisjus Vezetősége örömmel veszi tudomásul, hogy Gyertyánfy Péter tanácsaival továbbra is segíti az Egyesületet.

A Vezetőség 2008. július 1-i hatállyal dr. Szinger Andrást választotta meg főigazgatónak. Szinger András nyolc éve dolgozik az Artisjus jogászaként, 2007 óta pedig főigazgató-helyettesként. Emellett a szerzői jog oktatója és elméleti művelője is.

Budapest, 2008. június 27.

(Bródy János)
elnök

További változások az ARTISJUS munkaszervezetében

2008. július 1-től nyugdíjba vonult Kardos Gyula gazdasági igazgató és Balogh Ferencné a Könyvelési és Jogdíjfolyósítási osztály vezetője.

Az Egyesület új gazdasági igazgatója Bogos József Álmos, az új osztályvezető pedig Lovász Gábor.

Tájékoztató a könnyűzenei koncertfelosztási algoritmus és az üreshordozó-felosztás változásairól

[Letöltés PPT formátumban]

Felosztások és függőszámlafeloldások ütemterve a 2008. évben

Változások a 2007. évi felosztásokban

A Felosztási Szabályzat 2006. és 2007. évi módosításai alapján a jogdíjfelosztások és -kifizetések ütemezése a következőképpen alakul:

1. Könnyűzenei koncert jogdíjak felosztása
A 2007. évtől kezdődően a hatékonyabb feldolgozás és a kifizetés érdekében a könnyűzenei koncertek jogdíjait az Egyesület évente két alkalommal osztja fel. Az első féléves jogdíjak az aktuális év novemberében, a második félév jogdíjai a megszokott májusi ún. "nagyfelosztással"  azonos időben, a tárgyévet követő év májusában kerülnek kifizetésre. Az Egyesület szintén a májusi jogdíjak felosztásakor számolja el ún. ráosztásként a műsor nélkül beérkezett koncertek jogdíját, ez elkülönített jogdíjként jelenik meg a kimutatásokban. Ez a jogdíjösszeg az első és második félév koncert jogdíjak arányában, azok jogosultjai között (szerzők, zeneműkiadók, jogutódok) kerül felosztásra. Szerzőink igényei alapján a könnyűzenei koncertekről szóló szerzői értesítők 2007-től a korábbinál sokkal részletesebben tartalmazzák a koncertadatokat.

2. Üres hang- és képhordozói jogdíjak felosztása
A korábbi felosztási gyakorlat szerint az üres hordozó jogdíjak 3 külön elszámolásban szerepeltek. Az Egyesület egy részüket a műsoros mechanikai hanghordozó (CD, kazetta), más részüket a nyilvános előadási és sugárzási (rádió és televízió), és bizonyos jogdíjakat a filmzenei felosztásokban számolta el. Az üres hang- és képhordozó jogdíjak felosztási időpontjai a 2007. évtől kezdődően megváltoztak. A felosztásnál az összes üres hang- és képhordozó jogdíjat külön kimutatott, közös felosztási egységbe csoportosítottuk és az elszámolást közös szerzői értesítőn küldjük meg. Az üres hang- és képhordozó jogdíjak egységes kifizetésének határideje 2008. június 30.

3. Összefoglalva:
A mindeddig a májusi nagyfelosztásban szereplő tételeket az Artisjus 2008-tól kezdődően 3 fázisban fizeti ki:

1) novemberi első féléves könnyűzenei koncertfelosztás
2) májusi "nagyfelosztás" [2. féléves koncert-, rádiós-televíziós sugárzási, gépzenei nyilvános előadási jogdíjak kifizetése]
3) júniusi üreshordozó-felosztás

Az egy szerzőre jutó jogdíjaknak a szerző tavalyi jogdíjaival történő tényleges összehasonlítása tehát csak a június végéig történő üreshordozó-díj kifizetése után végezhető el.

Változott a szerzői kiadásban megjelentetett hangfelvételek nyilvántartásba vételi költsége (2008. április 28-tól)

Változás az üres hanghordozó jogdíjak felosztásában

Az ARTISJUS általános, elvi észervételei A Szerzői Jogi Törvény módosításáról szóló Kormány-előterjesztés tervezetéhez

Elindult a Online Szerzői Információs Rendszer

A mai napon (2007. november 26.) elindult az Artisjus egyesületi tag szerzőknek nyújtott legújabb szolgáltatása, az Online Szerzői Információs Rendszer. Regisztráció után egyszerű internetkapcsolat segítségével ellenőrizheti személyes adatait, bejelentett műveit, illetve a jogdíjra vonatkozó információkhoz juthat.

Az adatokat naponta frissítjük az Artisjus éles rendszeréből, a hozzáférés biztonságát egyedi, pár percig élő, SMS-ben megküldött belépési kód biztosítja.

A szolgáltatás 2007 végéig tesztüzemben, de teljes funkcionalitással működik.

Regisztráció: KIZÁRÓLAG SZEMÉLYESEN az Artisjus belföldi Jogosulti Kapcsolatok Osztályán (1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.), munkaidőben. Kérjük a regisztrációhoz hozzon magával személyazonosságát igazoló fényképes igazolványt!
További információ: 488-2665.

Részletek a www.artisjuszeneialapitvany.hu oldalon.

ÚJ! Online jogutód-keresés az Artisjus honlapján

2007. június elején útnak indítottuk online jogutód-kereső szolgáltatásunkat. Az Artisjus jogszabályi kötelezettség alapján az elhunyt szerzők jogutódairól nyilvántartást vezet, és megkeresésre ennek alapján a jogutódok elérhetőségéről adatokat szolgáltat.

http://www.artisjus.hu/jogutod/index.html

Három újdonsággal szolgálunk az adatkérőknek:

1. Immár online formanyomtatványon is benyújtható a kérelem.
http://www.artisjus.hu/jogutod/jogutod_keres.html

2. Kérhető sürgősségi ügyintézés is. Ez három munkanapon belüli adatszolgáltatást jelent!
http://www.artisjus.hu/jogutod/jogutod_fo.html#04

3. Ha a jogutód elérhetősége az Artisjusnál nem található meg, honlapunkon a legszélesebb közönség számára (mintegy "hirdetésként") közzéteheti keresését, így kísérelve meg a kapcsolatfelvételt a jogosulttal. Ez a megoldás sokkal célravezetőbb, mint pl. a napilapokban való hirdetés, hiszen a megkeresés huzamos ideig elérhető a weboldalunkon, és ez a weboldal Magyarország egyetlen e célra rendelt felülete.
http://www.artisjus.hu/jogutod/jogutod_aktualis_felh.html

Az Artisjus közleménye az online zenei jogosítás európai rendjéről

Az Európai Unió Bizottsága 2005-ben elfogadott egy Ajánlást, melyben olyan európai online zenei jogosításról szóló modellt javasol, mely csak a világ zeneműkiadásának 80%-át képviselő multinacionális zeneműkiadóknak előnyös központosított rendszer kialakítását eredményezné. Ebből szükségképpen kimaradnának a nemzetközi szinten kevésbé ismert szerzők és a kisebb országok zenei repertoárjai. Ezzel szemben a szerzői közös jogkezelő társaságok egymás közötti szerződéseik útján képesek a teljes világrepertoárt átfogó, de a kis repertoárok egyenlő képviseletét is biztosító, egész Európa területére kiterjedő online zenefelhasználási engedélyeket adni.
 
Az Európai Parlament Jogi Bizottságának az Ajánlásról szóló határozata, melyet Lévai Katalin az ügy előadójaként az esélyegyenlőség jegyében fogalmazott meg, a kis országok szerzőinek közvetlen érdekét is szolgálja. A javaslat – melyről az Európai Parlament holnap szavaz – a központosítással szemben célul tűzi ki a kulturális sokszínűség megőrzését, ennek módjaként a jelenlegi, közös jogkezelők közötti szerződéses rendszer fenntartását és továbbfejlesztését jelöli meg. Így például a megfelelő jogdíjszintet a letöltés országában alkalmazott jogdíj megfizetésének előírásával javasolja fenntartani.  

A napokban a nemzetközi zeneműkiadók (ICMP/CIEM) kezdeményezésére a hazai zeneműkiadók szövetsége „petíciós felhívást” intézett a hazai szövegírókhoz és zeneszerzőkhöz. A petíció a Parlament Jogi Bizottságának határozatával szemben – a holnapi plenáris szavazás befolyásolása céljával – a magyar szerzőket arra buzdítja, hogy aláírásukkal a Bizottság központosító Ajánlását támogassák.
A felhívás alaptalanul állítja, hogy
- a magyar szerző döntési szabadsága jelenleg, az Ajánlás nélkül nem érvényesül,
- a Parlament Jogi Bizottsága által is támogatott megoldás a szerzők jogdíjainak „drasztikus csökkenésével” fenyeget,
- a Parlament elé kerülő határozat csak a felhasználói érdekeket szolgálja.

Az Artisjus véleménye szerint a zeneműkiadók Ajánlást támogató aláírásgyűjtése a magyar szerzőket saját érdekeik ellen használja fel, hiszen
- a szerzők választási szabadsága – szemben a petíció állításaival – most is adott: online jogaikat döntésük esetén másra is bízhatják, vagy akár maguk is kezelhetik,
- a szerzők döntési, ellenőrzési és információs joga nem érvényesülne jobban, ha online jogaik néhány nemzetközi zeneműkiadó vagy nyugat-európai megbízottja kezében lennének.

A több,mint 4500 zeneszerzőt, írót évtizedek óta képviselő Artisjus véleménye szerint a magyar kultúrára hátrányos lenne, ha a szerzők csatlakoznának a petícióhoz.

Budaopest, 2007. március 12.

Artisjus
Bródy János elnök s.k.

***

Az Editio Musica (Budapest) képviselője  a mai napon  telefonon arról értesített minket,  hogy a Zeneműkiadók Nemzetközi Szövetsége visszavonta az EU Bizottság online Ajánlása és az EU Parlament azonos tárgyú aláírásgyűjtő kezdeményezését.

ARTISJUS

2007. március 13.

UTAZÁSI ÉS SZÁLLÁS KEDVEZMÉNYEK

Az ARTISJUS Együttműködési Megállapodást kötött az OTP Travel Utazási Irodával. A megállapodás keretében az OTP Travel legalább 10% kedvezményt ad az ARTISJUS Egyesület tagjainak az általa nyújtott szolgáltatások árából. A kedvezményt névre szólóan, az ARTISJUS Egyesület tagsági igazolványának felhasználásával lehet majd igénybe venni, amint az üzlethelyiségben jelenleg folyó átalakítási-felújítási munkák befejeződnek. A pontos tájékozódás érdekében az Együttműködési Megállapodás teljes szövegét az ARTISJUS 2007. évi Évkönyvében közétesszük.

Tovább a Hírek archívumba